| |
A törökök kiûzését követõen Arad Habsburg uralom alá került. Savoyai Jenõ tervei alapján a várat átépítették, új bástyákkal erõsítették meg. Ezt az erõdítményt akkor rombolták le, amikor a Maros kanyarjában felépítették a Vauban stílusú új várat (1763-1783). A XVIII. század elején Arad volt a déli határõrség központja volt. Ugyanakkor a város gyorsan ismét benépesedett, mezõgazdasági, s egyben jelentõs kézmûves és kereskedelmi központ is lett. |
| |
|
A település gazdasági és demográfiai növekedését elõsegítette, hogy közigazgatásilag a kamarához tartozott, itt volt a császári kamarai birtok központja. Arad "kiváltságos kamarai város" címmel, önálló közigazgatással rendelkezett. 1834-ben kapta meg a Szabad Királyi Város címet. |
|
Az 1848-es forradalom jelentõs történelmi eseménye kapcsolódik Aradhoz. A magyar forradalmi hadsereg közel kilenc hónapon keresztül ostromolta az erõdítményt, miközben az osztrák katonai helyõrség szüntelenül bombázta a várost. 1849 nyarán a magyar forradalmi csapatoknak sikerült elfoglalniuk a várat, majd 46 nappal késõbb az osztrák császári seregek ismét visszafoglalták azt. A Habsburg erõk 500 forradalmár tisztet zártak ide, többségüket halálra ítélték. Köztük volt a magyar hadsereg 13 tábornoka, akiket 1849. október 6-án kivégeztek. Így Aradot tekinthetjük a magyar forradalom elfojtása helyszínének. |
|
|
<< Elözo |
|
|
© 2009, ALIAS Com & Primăria Arad, All Rights Reserved