 |
1989-ben Románia gazdasága a csõd szélén állt. A kommunista rezsim egy szuperközpontosított, az egyéni kezdeményezést elfojtó, alacsony termelékenységû, túlhaladott technológiával rendelkezõ, energiafaló és környezetszennyezõ rendszert hagyott maga után.
A gazdaság infrastruktúrája tönkrement, a munkaerõ túlméretezett, s az alapelv "a proletárdiktatúra" volt. A megoldásban a kiindulópont a piacgazdaság kiépítése volt. Ebben a folyamatban nagy szerepet játszott az ipar átszervezése, az állami vállalatok privatizációja és az idegen tõke bevonása.
A folyamat hosszú és fájdalmas volt. A piacgazdaság felé vezetõ átmeneti korszak "áldozatai" között Arad gazdag hagyományokkal rendelkezõ vállalatai is voltak (UTA textilgyár, ARIS szerszámgépgyár). Bár privatizálták õket, a régi élelmiszeripari vállalatok (hús- és tejfeldolgozás, cukorgyártás) erõteljesen hanyatlanak.
|
|
Ezen kudarcok ellenére, a helyi közigazgatás és a Kereskedelmi Kamara biztosította nyitásnak és aktív részvételének köszönhetõen a helyi gazdaság fejlesztésében és az idegen tõke bevonásában, 1989 után Arad Municípium az országos átlagot meghaladó fejlõdést mutathat fel. Ehhez hozzájárult néhány sikeres privatizáció (például az Astra Vagongyárat a egyesült államokbeli Trinity Indutries Inc., az Arbema sörgyárat az osztrák Brau Union AG vásárolta meg), de az idegen és román tõke bekapcsolódása is a mûködõ vállalatokba. Arad azért is vonzó beruházási terület, mert Románia Európai Unió felöli legfõbb kapuja, az ország nyugati részének legfontosabb út- és vasútközpontja, amely része a Nyugat-Európát a délkelet-európai és közép-ázsiai országokkal összekötõ IV. Páneurópai folyosónak. Vonzó a kiterjedt infrastruktúra megléte, a szakképzett munkaerõ és a gazdag ipari hagyományai miatt is. Nem utolsó sorban meg kell említenünk az Aradi Kereskedelmi, Ipari és Mezõgazdasági Kamara kezdeményezte, a helyhatóság támogatta Aradi Gazdasági Fejlesztési Övezet elfogadásának sikerét is. |
A Kereskedelmi, Ipari és
Mezőgazdasági kamara |
Ez az Aradi Ipari Övezet és Logisztikai Központ , az Aradi Nemzetközi Repülõtér cargo termináljának, az Aradi Nemzetközi Vásárnak és az Arad -Kürtös Szabadövezet létrehozását is feltételezi. Ezek közül az alkotóelemek közül az Aradi Ipari Övezet és az Arad -Kürtös Szabadövezet már megvalósult, a többi befejezése elõrehaladott állapotban van.
Az Aradi Ipari Övezetet 1999-ben avatták fel 15 négyzetkilométeres területen. 2001 közepéig 10 cég számára létesítettek gyártási és raktározási lehetõséget. A kiépített infrastruktúra értéke 1,5 mil USD, s több mint 2000 munkahely létesült. Meg kell említenünk az 1000 lakásból és lakosztályból álló villa-lakónegyed építésére kidolgozott tervet a nyugati övezetben és a Váralja negyedben. |
© 2009, ALIAS Com & Primăria Arad, All Rights Reserved