Arad Gazdasága
Földrajzi fekvése a kereskedelmi utak találkozásánál, valamint a határ közelsége elõsegítette a város gazdasági fejlõdését. Arad gazdag hagyományokkal rendelkezõ ipari és kereskedelmi központ. Az aradi ipar alapját a XVII-XVIII. században kialakult céhek képezték. A termékeinek híre a Habsburg Birodalom egyik legjelentõsebb kézmûves központjává tette Aradot.
A XIX. század második felében a kisipar mellett megjelenik a nagyipar is. Megemlítehetjük a Neuman-testvérek gõzmalmát, a szesz- és élesztõ-, valamint textilgyárát, a Hendl gépgyárat. Európa-hírû termékeivel tûnt ki a Lengyel féle bútorgyár, a Weitzer János vezetett vagongyár. A XX. század elején Arad Erdély legfejlettebb városai közé tartozott.
A két világháború között a nagyipart az 1920-ban alapított, vasúti és villamoskocsikat, automotorokat, teherautókat és repülõket is gyártó Astra üzemek, az ITA, FITA és TEBA textilgyár, a Neuman-malom, a Lengyel bútorgyár képviselte. Új iparágat jelentett a Cukorgyár (1926), a Polycrom (lakkok és festékek, 1930), az Aradi Mûszaki Üzemek (izzólámpák, 1935), az Iron (rádió- és elektrotechnikai készülékek) létesítése. 1937-ben az 1919-ben bejegyzett 59 helyett 110 ipari létesítményt tartottak számon. A városban nyilván tartott 4001 társaság által végzett jelentõs ipari tevékenység Aradot az ország negyedik városává emelte. A háború után a város fejlõdését erõsen fékezték, a két világháború közötti helyét sohasem sikerült többé elfoglalnia. Megjelentek viszont a Romániában egyedinek számító iparágak, mint a babagyártás az Aradeanca (1959) és az óragyártás a Victoria (1962) gyárban.
|
© 2009, ALIAS Com & Primăria Arad, All Rights Reserved