|
||
|
Aradrol | ||||||||
|
||||||||
Certificări | |||||||||
|
|||||||||
Contor Site | |||||||||
|
|||||||||
Keresés | ||||||||
|
||||||||
1833-ban, Párizs, Prága, Brüsszel, Bécs és London után Aradon alakult meg Európa hatodik zenekonzervatóriuma. Az Arader Musik Conservatorium alapítói között szerepel Joseph Daurer, Peter Nimsgern és Markovits Ignác. A város kulturális képéhez hozzátartozik az Aradi Philharmonia Egyesület 1890-es megalapítása. |
||
1948-as megszûnéséig számos kíváló hangszeres zenészt képzett, s hozzájárult a városlakók zenei mûveltsége kialakításához. A helyi zenekar felkészültsége és a közönség hozzáértése sok nagy mûvészt és zeneszerzõt vonzott Aradra, mint Liszt Ferenc (1846), ifj. Johann Strauss (1847), Pablo Sarasate (1877), Henryk Wiernawski (1877), George Enescu (1922), Bartók Béla (1924). | ||
Napjainkban az aradi zenei oktatás folytatója a jónevû Sabin Dragoi Mûvészeti Líceum, míg a Philharmonia Egyesület hagyományait az 1948-ban létesült Aradi Állami Filharmónia folytatja. A legnagyobb aradi zeneszerzõk Ion Vidu, Sabin Dragoi és Emil Montia voltak. 1859-ben jelent meg a M. V. Stanescu vezette Román diákok olvasóköre által szerkesztett Muguri c. irodalmi antológia, amely az elsõ aradi irodalmi kiadványnak számít. A XIX. század végén a nagy számú kiadvány között volt irodalmi tartalmú is, mint a Gura Satului (elsõ száma 1871-ben), Lumina (1871), Biserica si scoala (1877), |
Tribuna Poporului (1896), Tribuna (1904), Romanul (1911). Ezekben olyan aradi román írók közöltek, mint I. Slavici, M. Nicoara, A. Cotrus, Al. Gavra, M. V. Stanescu, A. N. Marinescu, N. Oncu, I. Grozescu, R. Ciorogariu, illetve a román irodalom legismertebb alkotói, V. Alecsandri, Al. Macedonschi, Gr. Alexandrescu, G. Cosbuc, I. L. Caragiale, M. Sadoveanu. 1910-ben Lucian Blaga mutatkozott be a Tribunában. |
||
<< Elöző |