A Kultúrpalota a, városba látogató számára az egyik legjellegzetesebb aradi építménynek tűnik. 1911-1913 között építették, azóta kápráztatja el az Aradra látogató idegent, amikor az megáll az építészeti műemlék előtt.

A Kultúrpalota történelmében lapozgatva, néhány érdekes adatot találunk. Az intézmény építését még 1901-ben kezdeményezte az aradi Kölcsey Egyesület, hogy abban helyet kapjon a múzeum, a városi könyvtár és egy koncertterem. Ugyanakkor tervezték egy kiállítóterem létesítését is. Az építésre meghírdetett pályázatra 27 pályamű érkezett. Az érdeklődésre jellemző, hogy párizsi, berlini, budapesti műépítészek küldték el pályamunkájukat. Ennek ellenére egyetlen mű sem nyerte el a helyi hatóságok tetszését. Végül Szántay Lajos aradi építészt bízták meg a terv elkészítésével, s a jelenlegi helyet jelölték ki az építkezés színhelyéül. Anyaiak hiányában a munkálatok 1910-ig stagnáltak. 1912 őszén a Kultúrpalota építése majdnem befejeződött, a múzeum gyűjteményének egy részét az új székhelyre költöztették.

Az ünnepélyes megnyitóra 1913. október 25-én került sor. Az eseményre meghívták a városi Philharmónia Egyesületet. A palota koncerttermében megtartott hangversenyen Schubert, Goldmarck, Bizet és Beethoven műveit adták elő. Az azt követő években az aradi hangversenyteremben a közönség a hazai és külföldi zenei élet számos kiválóságával találkozhatott. Megemlítjük a hírneves tenor, Traian Grozavescu, Richard Strauss és Bartók Béla koncertjeit, valamint a nagy román zeneszerző és hegedűművész, George Enescu többszöri szereplését. Enescu 1931-ben, 50. születésnapján a Kultúrpalota nagytermében kapta meg városunk díszpolgára címet.